Nagy Katalin Matild és Nagy Dénes

Rambler koncert az ATAFF-on

2022. okt. 12. 22:30
Rambler együttes Szabó Gábor életművének ápolása, zenéjének a közönséggel történő megismertetése céljából alakult 2009-ben. Dr Kispál Gyula vezetésével (gitár).
Szabó Gábor (1936-1982) a külföldön legnagyobb hírnevet szerzett magyar dzsesszmuzsikus itthon még mindig kevéssé ismert, hisz 56′-ban Amerikába disszidált, s az akkori helyzetnek megfelelően művészetét elhallgatták itthon. Pedig korszakában úttörő módon zenéjében elsőként vegyítette a dzsessz, beat, dszessz-rock, pop, latin, hindu, népzene (magyar) műfajokat, s ezzel megújította, kitágította a dzsessz akkoriban kissé szűk látókörű műfaját. A zenekar 2019-ben a jelenlegi tagokkal alakult újjá.
Kispál Gyula – gitár
Bagi László – gitár
Nagy Dénes – bőgő
Fekete Attila – ütőhangszerek
Nagy Csaba – dob

Fészek V.

  1. okt. 13.  17.00

Idén októberben a Magyar Festészet Napjához kapcsolódva, ismét megnyitjuk otthonunk kapuit mindazok előtt, akik bepillantást szeretnének nyerni egy művészházaspár alkotóterébe. A megszokott szeretettel, barátsággal, legfrissebb munkáinkkal és jó hangulattal várunk Benneteket! A kiállításunkat Révi Norbert szobrászművész fogja megnyitni. Ha testi-lelki-szellemi feltöltődést szeretnétek, akkor ne maradjatok távol!

A kiállításmegnyitó időpontja: 2022. okt. 13. 17.00 óra

Helyszín: 5000 Szolnok, Liget u. 31.

További információ: matildkata@gmail.comgyansened@gmail.com

 

Ilyen volt: https://youtu.be/NyRV1jk_QWU

A Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének kiállítása Révfülöpön

2022. augusztus 18.
Danka Attila grafikusművész gondolatai a révfülöpi Dúcról Dúcra című kiállításunkhoz:
A szimpózium léte elválaszthatatlan a 120 éves Szolnoki Művészteleptől, amely immár második éve ad otthont a rendezvénynek, és kiválóan felszerelt grafikai műhelyében lehetőséget biztosít a résztvevőknek az alkotómunkához.
Ugyancsak elválaszthatatlan a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületétől, amely ötletgazdája, szervezője és lebonyolítója a szimpóziumnak, és amelynek tagsága nagy számban képviseltette magát a résztvevők között. Emellett természetesen voltak a szimpóziumnak meghívott vendégei is.
Összességében és jelen esetben az impozáns kiállítói névsor húsz főt számlál, és többszörösen díjazott, nemzetközi pályázatokon rendszeresen szereplő alkotókat foglal magába.
A szimpózium, és közvetve az egyesület célja is, hogy a klasszikus grafikai műfajok művelésén túl azokat kortárs szellemben és progresszív módon reprezentálja a szakma és a „nagyérdemű” irányába.
Mi minden történik egy ilyen szimpóziumon az alkotómunkán túl, mitől több, mint egy „sima” művésztelep vagy alkotótábor? Első sorban komplexebb rendezvény, ha úgy tetszik rendezvénysorozat, amely – hangsúlyozom, az alkotómunka mellett – az alábbi programokat kínálta és hajtotta végre.
Részt vettünk Lisányi Endre esztéta interaktív előadásán, amely hallatlanul érdekes és pimaszul elgondolkodtató kérdéseket vetett fel a képgrafika múltjával, jelenével és mai helyzetével kapcsolatban.
Megtekintettük Gyulai Líviusz életműkiállítását a Szolnoki Galériában, Képíró Ágnes tagtársunk, a szolnoki Damjanich János Múzeum művészettörténésze vezetésével, ahol a Mester rajzai, nyomatai, animációs filmjei mellett a munkához használt szerszámkészlete is látható: tollhegyek, metszőkések, fenőkövek, egyebek. Mivel pediglen Líviusz egyesületünk megalakulásától megrázó haláláig aktív tagunk volt, és barátságunk ennél még régebbi, néhány személyes vonatkozású élménnyel tudtuk kiegészíteni a remek tárlatvezetést, a nyílt rendezvény „civil” látogatóinak nagy örömére.
Nagy figyelemmel és izgalommal kísértük végig Takáts Márton szakmai „workshopját” a repesztés technikai kérdéseiről, ami egy délelőtti foglalkozásnak indult, de online még a szimpózium befejezése után is folytatódott…
Múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozást is tartottunk Herceg Istvánnal a Szolnoki Galériában, a Líviusz-kiállítás kísérőrendezvényeként, ahol a papírmetszet és a monotípia technikájával ismertettük meg a résztvevő gyermekcsoportot.
…és hát emellett folyt természetesen maga az alkotómunka, ahogy – Siklódy Feri humoros szavaival élve – „csináltuk a művészetet”.
Nulla dies sine linea, azaz nem telhet el nap vonal nélkül, rajzolás nélkül. Ez a mondat olvasható többünk vázlatfüzeteinek első oldalán, s ez egyfajta ars poetica. Ahhoz, hogy fejlődj, mindennap gyakorolnod kell, és ez vonatkozik a képzőművészetre, zenére, a harcművészetekre, de bármely szakmára, ha komolyan akarja csinálni az ember.
Sokszor kérdezik kedves laikusok – egyébként érthető módon: „Mennyi idő alatt készül el egy ilyen kép?” Ilyenkor a kollégákkal cinkosan összekacsintunk… ha Te azt tudnád… Mestere válogatja. Két véglet: van köztünk, aki villámgyorsan metsz, képes egy hét alatt két-három nagyméretű linódúcot kimetszeni. Másvalaki – ezt biztos forrásból tudom – a jelen kiállításban látható munkát októberben kezdte el, és a szimpóziumon, azaz két-három hete fejezte be. Nyilván a metszéssel, karcolással, maratással töltött idő mérhető lenne, ha mást nem csinál közben az ember, de ez csak a technikai oldal. Nem számít az időfaktor a végeredmény kvalitása szempontjából.
Olyan emberek gyűltek össze a szimpóziumon, akik mesterei a képgrafikának, azon belül is saját szakterületüknek. Tisztában vannak a finom szakmai fogásokkal – pl. hogyan állítsam be a nyomdagépet a megfelelő nyomáserősségre; a különféle anyagok viselkedésével – a rézlemezt mennyi időre tegyem a – milyen hígítású? – vas-kloridba, hogy a megfelelő maratási mélységet érjem el; s így tovább, ahhoz, hogy az általam elképzelt eredményt érjem el végül a keretben, az üveg alatt. Mindez azonban nagyfokú precizitást, pengeéles koncentrációt igénylő tevékenység, egyaránt idő- és anyagigényes, szakértelmet kíván. Ezek azonban még mindig „csak” a mesterség fogásai, a szakma. Ez tanulható, s tanultuk is, tanuljuk is, egymástól is.
Honnantól válik mindez művészetté? Ez azonban nem feltétlenül objektív. Véleményem szerint a mű – grafika, festmény, szobor – üzenete, illetve az általa kiváltott hatás teszi művészetté a tárgyat. Ha mindez időnként még a közízléssel is találkozik, az sosem baj.
…és mindezeken felül természetesen ott vannak még a sokszor éjszakába nyúló szakmai és baráti beszélgetések, akár a „szümposzion” kifejezés eredeti görög jelentése szerint is, ahol rengeteget tanulunk egymástól és egymásról, önmagunkról, mind a fent említett technikai, mind szemléleti, világnézeti kérdéseket feszegetve. S mindez összefonódva tette – legalább számomra biztosan – varázslattá a II. Szolnoki Grafikai Szimpóziumot, melynek (le)nyomatait a minket hamarosan körbe vevő falakon láthatják.
Kérem, – ilyen szemmel, a fentiek tudatában is – tekintsék meg a tárlatot, és döntsék el Önök, hogy „a foglalkozás elérte-e célját”!
fotók:
https://l.facebook.com/l.php…

II. Szolnoki Grafikai Szimpózium

A Szolnoki Művésztelep 2022-ben, másodszorra ad otthont a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének szervezésében megrendezendő Szolnoki Grafikai Szimpóziumnak. A program 21 hazai és határon túli grafikusművész, illetve szakmai előadó számára biztosít alkalmat az alkotásra és bemutatkozásra.

Résztvevő művészek
Börcsök Attila, Bugyi István József, Danka Attila, Frimmel Gyula, Herczeg István, Király György, Nagy Katalin Matild, Nagy Dénes, Léstyán Csaba, Lőrincz Róbert, Lukács Gábor, Pató Károly, Siklódy Ferenc, Sinka Péter, Szepessy Béla, Verebes György, Takáts Márton, Vén Zoltán

Előadók
Képiró Ágnes, Lisányi Endre

A rendezvény kiemelt programja LISÁNYI ENDRE, esztéta szakmai előadása a kortárs grafikáról, melyre sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2022. július 24-én, vasárnap 10.30 órakor a Szolnoki Művésztelep Kert Galériában!

A Szimpózium kiállítással zárul, melyre a 120 éves Szolnoki Művésztelep és a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesület tisztelettel meghívja Önt és barátait.

II. Szolnoki Grafikai Szimpózium
kiállítása

Időpont
2022. július 29., péntek 17.00 óra

Helyszín
Szolnoki Művésztelep – Rajzstúdió Galéria
(5000 Szolnok, Gutenberg tér 12/12.)

A kiállítást megnyitja
Képiró Ágnes
művészettörténész

 

Kiállító művészek
Börcsök Attila, Bugyi István József, Danka Attila, Frimmel Gyula, Gyulai Líviusz †, Herczeg István, Király György, Nagy Katalin Matild, Nagy Dénes, Léstyán Csaba, Lőrincz Róbert, Lukács Gábor, Pató Károly, Siklódy Ferenc, Sinka Péter, Szepessy Béla, Verebes György, Takáts Márton, Vén Zoltán

Megtekinthető
2022. augusztus 12-ig (H-P.: 9.00 – 16.00 óráig, vagy előzetes egyeztetés szerint)

Continuum – 120 éves a Szolnoki Művésztelep

Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ,
a Szolnoki Művészeti Egyesület és a Damjanich János Múzeum
tisztelettel meghívja Önt és barátait a
Continuum
120 éves a Szolnoki Művésztelep
című kiállításának megnyitójára.

Időpont
2022. június 24. 16 óra

Helyszín
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, Agóra Galéria
(5000 Szolnok, Hild tér. 1.)

A kiállítást megnyitja
Képiró Ágnes a Damjanich János Múzeum művészettörténésze és
Verebes György a Szolnoki Művésztelep
művészeti vezetője

A kiállítás megtekinthető
2022. július 9-ig, hétfőtől péntekig 10-18 óráig,
szombaton 10-16 óráig.

További információ
ABA-NOVÁK AGÓRA KULTURÁLIS KÖZPONT
5000 Szolnok, Hild J. tér 1.
Tel.: +36 56 514 569, E-mail: abanovak@ankk.hu
www.agoraszolnok.hu

 

Napjárók kiállítás Martfűn

 

2022. május 25. 17.00 óra

 

A Szolnoki Metszőkör és a Szolnoki Vizu alkotóműhelyek egyik küldetése, hogy a kreativitásnak és fantázia kibontakozásának vizuális módon teret adjon, úgy, hogy a művészeti probléma felvetés válaszai kortárs szemléletű alkotásokban öltsenek testet.  A művészetek megismerésével nyitottabbá válnak a gyerekek, annak befogadására és kreatív megélésére is. Megtanulhatnak egy mindent átfogó gondolkodásmódot, mely szabad átjárást kínál a művészetek és a tudományok között is. A művészeti foglalkozás megismerteti a múlt értékeit, segít azok tovább élésében, a hagyománytisztelet kialakításában. Életre szóló szellemi-lelki gazdagságot nyújt.

A napjainkban hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent tudatosan szemlélődve, szavakkal fejezzünk ki, és ezt várjuk el másoktól, illetve önmagunktól is. Viszont a tudatos, verbálisan elérhető részünk csupán a felszín! Nem hatolunk mélyebbre, nem szánunk időt önmagunkra, ezért gyakran elveszünk a mindennapokban, a külsőségekben.

Vannak dolgok, amiket lehetetlen kimondani, beszédben átadni. Vagy legalábbis nagyon nehéz, mert borzasztóan mélyről és régről törnek elő. Még mielőtt megtanulnánk beszélni, a képek nyelvén gondolkozunk. Szimbólumokban, emlékképekben, érzetekben. A művészetek, mint a festés, a rajzolás, a zene és a költészet, mind-mind a lényünk legmélyéhez, az érzésekhez, a tudattalanhoz szólnak, sok esetben szavak nélkül, vagy metaforikusan. Az alkotófolyamat során, éppen úgy, mint az álomban vagy a meditáció közben, egy más tudatállapotba kerülünk. Koncentrációnk összpontosul, a képzeteink elszabadulnak, az időérzékünk elvész. Elengedjük a kontrollt.

Miért jó alkotni?

Az alkotás kifejezésmód. Vannak olyan dolgok az életben, amiket nem tudunk, vagy nem akarunk megfogalmazni. A művészet segít kimondani azt, amit talán szóban, személyesen nem vagyunk képesek kifejezni.

Az alkotás tükör. A mű bemutatja az alkotóját. Ott vagyunk benne, hiszen belőlünk született.

Az alkotás gyógyít. Az alkotás során, olyan csúcspontok és mély völgyek találnak ránk, amik nagyon mélyről jövő érzelmeket mozgatnak meg.

Az alkotás örömforrás. Egy állapot, amely során megszűnik az idő, belefeledkezel a pillanatba, bezárkózol, de közben ki is nyílsz.

Az alkotás aktív pihenés. Az alkotás során pörögnek az agytekervények, ténykedünk és dolgozunk és nem érvényesül a KELL meg a MUSZÁJ, akkor remek kikapcsolódás! Kiszakít az szürke hétköznapokból.

Az alkotás célokat ad. Ahhoz, hogy alkotni tudjunk, el kell határoznunk, hogy a művet elkészítjük

Az alkotás önbizalmat ad. Alkotás előtt képesek vagyunk egy folyamatot eltervezni, majd a megvalósítás során képesek vagyunk önfeledten boldognak lenni. Ez már önmagában siker

Az alkotás közösséget kovácsol.

A mi kis csoportjaink is így működnek!

A falakon alkotásokon keresztül betekintést nyerhetünk a résztvevő fiatalok kreativitásába, fantáziájába és gondolataikba. Megmutatják véleményeiket a minket körülvevő világról, a számukra fontos értékekről.

/Nagy Katalin Matild/

„A művészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A művész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a művészet!”

Wahorn András

 

 

Történet a mesén túl 3.0: animáció-zene fúziós koncert

Történet a mesén túl 3.0: animáció-zene fúziós koncert

#magyar #folklore #improvisation

Köszönjük a szuper közönségnek a hangulatot! Csillogó szemek és Boldog kommentek: „De jó, hogy mégis eljöttem!”

Három szerzőnk írt műveket a koncertünkhöz, akikből ketten ott is voltak velünk: Albert Márkos és Dávid Magda művei frissen hatottak a MüPa elegáns termében.

De hát Nagy Katalin Matild animációja! Varázslatos világot teremtett, amibe a nézők örömmel merültek bele.

Lemaradtatok róla? Sebaj, nemsokára videókkal jövünk, készül a koncertfilm is, s nyáron…!

Nyáron találkozunk a Szarvasi Viziszínpad -on?

https://www.facebook.com/samodaiszivesduo/videos/436204054937011

https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/05/trombita-utohangszerek-es-szemet-gyonyorkodteto-homokfestes?fbclid=IwAR1xMp8JLflIGBt7w9Mae-zWPGW2UUTyAexfuw1wNdmcM01u-LKcwqMXF20

Könyvbemutató a Molnár C. Pál Múzeumban

2022. május 6.

Pitypangvalvi kirándulás

A Molnár C. Pál Múzeumban voltunk. Kovács Dórával, Ulbert Andival, Nagy Dénessel, Papirnyik Norbival és Agárdi-Kovács Attilával.

Időutazás volt, sok szeretettel, képpel, verssel, zenével és persze a Pitypangfalviakkal. Maroknyian találkoztunk nagy időtlenségben ott egymással. Sokérzésű délután, nevetéssel, könnyekkel, mélységgel és magassággal.

https://www.facebook.com/nagy.katalinmatild/posts/1935009663351649

 

 

Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének kiállítása Egerben

A Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének kiállítása nyílt a Bartakovics Béla Közösségi Házban, Egerben. Az egyesület tagjai a képgrafikának kortárs tendenciái mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tradicionális képsokszorosításra is. Szemadám György festőművész, író, filmrendező, a magyarországi művészeti és kulturális

élet meghatározó alakja nyitotta meg a kiállítást, köszöntőt mondott Kiss Renáta az intézmény igazgatója. Nagyon magas színvonalú grafikai kiállítást láthatunk!

Gratulálok!  Érdemes megnézni.

Megtekinthető: 2022.05.31-ig